Fekete Sereg Youth Association
8291 Nagyvázsony, Petőfi u. 2. - Hungary
Tel/Fax.: +36-88-264-464
E-mail: info@fekete-sereg.hu

Tax number: 18926198-1-19

Bank account: 73200017-10002371-00000000

My report on the European Solidarity Corps Peers Kick-off meeting

Brussels, 25 – 28 March 2019 What was the meeting about? The overall aim of this meeting was to build a community or network ...

MY EARTH

Between 19-24 Februray we are starting our new project MY EARTH with the support of Erasmus + programme in Paris with Kick off ...
Event Calendar
Január 2020
HKSzeCsPSzoV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
Our News

MY HUNGARY DIARIES

My name is Ajeeja Khanam from India. I heard about European Volunteer Services (EVS) from the organization Jeevan Rekha Parishad (JRP). It’s a ...

LEMON Meeting in Pau

The last week of September it was the first meeting of our LEMON Network in Pau (France). This Netwrok strated to work together in 2015 for the ...

Comp-Pass experiences in Hungary

Fekete Sereg Youth Association implemented the Comp-Pass project’s local workshops in January 2018, in Nagyvázsony where the Hungarian ...
 

Hardy Márton


Por qué justamente Paraguay, mi amigo? avagy magyarul miért éppen Paraguay, barátom?

Nehéz lenne ezt a kérdést megválaszolni, hiszen nem volt kérdés!
Azon a szürke reggelen az irodában megkaptam az EVS programokról szóló e-mailt, ha jól emlékszem, fel sem merült bennem, hogy válaszokat keressek. Valahogy minden egyértelmű volt, mennem kell. A kérés a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesülettől érkezett - hónapok óta kerestek valakit, aki elmenne Paraguayba egy ifjúsági önkéntes szolgálatra.
Hiába volt adott a lehetőség, hogy valaki hét hónapot Paraguayban töltsön európai önkéntesként, szállás, étkezés fizetve – az útiköltségek tíz százalékát kellett csak állni, nem akadt egy árva jelentkező sem. Évek óta szerettem volna Latin Amerikába utazni, a Río Bravotól Patagóniáig, bárhová szívesen mentem volna, de az a tény, hogy a program társadalmi szerepvállalása is hasznos és kedvemre való, illetve, hogy hét hónapot lehet Paraguayban tölteni, a legszebb álmaimat is felülmúlta. Az egyesületnek szüksége volt egy önkéntesre, nekem pedig szükségem volt Latin Amerikára, így nem volt nehéz közös nevezőre jutnunk A lehető leggyorsabban visszaírtam Kandikó Ritának, a Fekete Sereg elnökének, hogy szeretnék részt venni a programban. A Latimo Egyesület pedig bíztatást, támogatást ajánlott a tervhez - én lehetek a latin-amerikai kapcsolataink első hírnöke. S mindenről  írok - egy szerkesztőtől kevesebb nem is várható el.
 
Minden készen állt az útra, eljött az indulás napja: búcsú a családtól, barátoktól, repülés Párizs felé, a francia fővárosból pedig irány São Paulo. Brazíliában az ember kilép a repülő ajtaján, és mintha a Rudas Fürdő hőlégkamrájába csöppenne.  Hőség és 80 százalék körüli páratartalom. Pillanatok alatt fölösleges a kabát, a sál pedig egyenesen nevetségessé válik. Asunciónban pedig pillanatok alatt Dél-Amerika legjavában találja magát az ember. A buszokat még a hetvenes években selejtezték le Brazíliában, az utcákon többet hall az ember guaraní szót mint spanyolt, a föld minden képzeletet felülmúlóan vörös a távolságok pedig messze felülmúlják az európai mértékeket.

Hogy mit csináltam Paraguayban? Hát, annak leírására egy könyv sem lenne elegendő. Talán az a legtalálóbb, hogy új ember lettem. Többet tanultam hét hónap alatt mint bármilyen középiskolai vagy egyetemi évben. Az Óceán túl oldalán, leckét kaptam emberségből és szeretetből, kemény leckéket vettem guaraníból, tüntettem megbuktatott elnök mellett, tartottam csirkéket, órákig szürcsöltem matét a naplementében, megmásztam a Macchu Picchut, futottam rohamrendőrök elől, és egyezkedtem az útlezáró aymara indiánokkal Bolíviában, hajóztam a Titicaca tavon és ettem tengerimalacot Tipónban.

Hogy mit is csináltam odaát? Életem nagy kalandját éltem, filmet forgattam, gyerekeket oktattam, disznót vágtam, szerettek és én is szerettem őket, volt aki utált és persze én sem szerettem mindenkit, és volt olyan pillanat is, hogy azt hittem, hogy ott hagyom a fogamat, de a Paraguayban töltött hét hónapot semmiért nem adnám. 

Az arroyitói parasztgyerekekkel eltöltött hosszú délutánokat a pálmák alatt, a hibiszkusz virágok mögül puszikat dobáló Perla Preciosa igéző mosolyát vagy a bivaly vontatta kordét amivel egy óra volt visszatérni a faluba mind itt őrzöm fényképek, levelek vagy naplóbejegyzések formájában. 

A távoli kontinens sohasem lesz többé idegen. Már nem egyszerű helyrajzi név a térképen Santa Rosa,  hanem Juant és Alíciát jelentik és  hajnalig tartó fiesta patronalt a mangófák alatt.

La Paz már nem egy ködös kép egy útikönyvben, hanem kokalevélrágó aymara indián, szárított lámamagzat, boszorkánypiac, alpakka szőr és erjesztett kukorica lé szaga. Cusco nem csak turista látványosság, hiszen ott lakik Edith aki mindig tudta hol és mit érdemes enni, de itt él Sonkó a nyíltszívű inka sofőr, és itt áldoztam piscót Pachamamának a sámánnal.

Hét hónap Latin-Amerikában a lehető legjobb dolog ami egy fiatallal megtörténhet. Lelkileg, testileg, sőt politikailag és emberileg is. Ha esetleg még nem lennél biztos abban, merre de már tudod, hogy lépned kell, rugaszkodj neki és hagyjad, hogy az Új világ újraformáljon.

Hardy Márton